Roxfort Boszork�ny – �s Var�zsl�k�pz� Szakiskola

Eur�pa egyik legjelent�sebb m�gusiskol�ja a Roxfort, amely Nagy-Britanni�ban tal�lhat�. K�r�lbel�l ezer di�knak �s harminc tan�rnak ad otthont a kast�ly. A di�kok az �v nagy r�sz�t az int�zm�nyben t�ltik.

A Roxfort c�mer�n szerepel a n�gy iskolai h�z jelk�pe - egy borz, egy holl�, egy oroszl�n �s egy k�gy� - ,egy latin mond�s, ami az iskola jelmondata is egyben: Draco Dormiens Nunquam Titillandus. A sz�veg jelent�se, pedig a k�vetkez�: Sohase csiklandozz alv� s�rk�nyt!

A Roxfort Boszork�ny- �s Var�zsl�k�pz� Szakiskol�t a X-XI. sz�zadban alap�totta a kor n�gy legnagyobb var�zsl�ja, Griffend�l Godrik, Mardek�r Malaz�r, Hugrabug Helga �s Holl�h�ti Hedvig. A n�gy alap�t� k�z�tt sok�ig zavartalan volt az egy�tt m�k�d�s, de egy napon k�t alap�t� (Mardek�r �s Griffend�l) k�z�tt vita alakult ki. A vita t�rgya az volt, hogy Mardek�r Malaz�r csak a var�zsl�csal�dok gyermekeit akarta a Roxfortban tan�tani, a mugli gyermekeket nem. Mardek�r k�v�ns�ga nem teljes�lt, ez�rt elhagyta az iskol�t.

A h�rom alap�t� k�z�tt t�bb� nem mer�lt fel probl�ma, de aggasztotta �ket az iskola j�v�je, ugyanis mind a n�gy var�zsl� illetve boszork�ny m�s-m�s er�nyeket tartott szem el�tt. Ez�rt Griffend�l a s�veg�b�l megalkotta a Teszlek S�veget, amely beosztotta a di�kokat a h�zakba. A S�veget m�gikus k�pess�gekkel ruh�zt�k fel, melynek seg�ts�g�vel el tudta d�nteni, hogy melyik h�z er�nyeit hordozza mag�ban. Imm�r t�bb, mint ezer �ve a Teszlek S�veg l�tja el ezt a feladatot minden �vben a Beoszt�si Cerem�ni�n.

Az iskola Sk�ci�ban tal�lhat�. A birtokhoz tartozik m�g a Tiltott Rengeteg is, melyben sz�mos var�zsl�ny �l. T�bbek k�z�tt kentaurok �s b�lint�rek is.

Az iskola mellett tal�lhat� m�g a Fekete T�, amiben szint�n sok var�zsl�ny �l. P�ld�ul: sell�k, k�kalagok �s egy �ri�s polip is.

A kast�ly t�bb helyis�ggel is rendelkezik. A legkiemelked�bb a Nagyterem, amelynek elvar�zsolt mennyezete a kinti �gboltot mutatja. Rengeteg l�pcs� tal�lhat� az iskol�n bel�l, amelyek szesz�lyess�g�kr�l h�resek. A kast�ly nem csak magas, hanem a f�ld alatt is terjeszkedik. Itt kapott helyet a pince �s m�g m�lyebben a kazamat�k is. �s itt tal�lhat� az a helyis�g is, amit a legenda szerint Mardek�r Malaz�r �p�tett, a Titkok Kamr�ja.

Az iskolai h�zak

Az iskol�nak n�gy h�za van, melyek az alap�t�kr�l kapt�k a nev�ket. Minden h�zban az alap�t� �ltal k�vetett er�nyek szerint oktatnak. A h�zaknak van saj�t h�l�k�rlet�k is, melyekben egy klubhelyis�g tal�lhat� �s k�l�n-k�l�n a fi�k �s a l�nyok h�l�szob�i, ide csak jelsz�val juthatnak be a di�kok.

Griffend�l

A Griffend�l h�z alap�t�ja Griffend�l Godrik. A h�z jellemz� sz�nei a piros �s az arany. A c�mer�llatuk az oroszl�n. A h�z alap�t�ja a legf�bb er�nynek a b�tors�got �s a mer�szs�get tartotta. A Teszlek S�veg ide a b�tor var�zsl�kat, �s boszork�nyokat osztja be. A h�l�k�rlet�k az iskola egyik legnagyszer�bb torny�ban kapott helyet. A bej�ratot a K�v�r D�ma festm�nye �rzi. A Griffend�l h�z szelleme: F�lig Fej N�lk�li Nick �s vezet� tan�ra Minerva McGalagony.

Mardek�r

A Mardek�r h�z alap�t�ja Mardek�r Malaz�r. Az uralkod� sz�nek a z�ld �s az ez�st. A c�mer�llatuk a k�gy�, mivel az alap�t� p�rszasz�j� volt, �rtett a k�gy�k nyelv�n. Az alap�t� legf�bb er�nynek a ravaszs�got, a hatalomv�gyat �s az aranyv�r�s�get tartotta. Miut�n elhagyta az iskol�t, ezut�bbi kiker�lt a krit�riumok k�z�l. A Teszlek S�veg a ravasz �s hatalomra �hes di�kokat v�logatja ebbe a h�zba. Ezek mind nem rossz tulajdons�gok, ennek ellen�re ebb�l a h�zb�l ker�lt ki a legt�bb s�t�t var�zsl�, k�zt�k a S�t�t Nagy�r is. A h�l�k�rlet�k az alagsorban tal�lhat�, bej�rata egy falba rejtett k�ajt�. A Mardek�r h�z k�s�rtete a V�res B�r�,vezet� tan�ra Lumpsluck professzor, majd k�s�bb Perselus Piton.

Holl�h�t

A h�z alap�t�ja Holl�h�ti Hedvig. A jellegzetes sz�nek a k�k �s a sz�rke. A c�mer�llatuk, pedig a holl�. Az alap�t� a tud�st �s a tanulni akar�st tartotta a legf�bb er�nynek. A Teszlek S�veg a szorgalmas di�kokat osztja be ebbe a h�zba. A Holl�h�t szelleme a Sz�rke H�lgy,vezet� tan�ra pedig Filius Flitwick.

Hugrabug

A h�z alap�t�ja Hugrabug Helga. A h�z jellegzetes sz�nei a s�rga �s a fekete. A c�mer�llatuk, pedig a borz. Az alap�t� szem�ben minden gyerek egyenl� volt, legf�bb er�nynek a szorgalmat �s a becs�letess�get tartotta. �gy a Teszlek S�veg ide osztja be azokat a n�vend�keket, akikb�l minden h�z er�ny�b�l tal�lhat� valami, vagy �ppen semmi. Ennek ellen�re nem azt kell gondolni, hogy ide sem okosak, sem b�tor di�kok sem j�rnak. Az itt tanul� di�kok igazi ereje az �sszetartoz�sban, a bar�ts�gban keresend�. A Hugrabug h�z szelleme a Puf�k Fr�ter,vezet� tan�ra Pomona Bimba.

Oktat�s

A di�kokat h�t �vig oktatj�k az int�zm�nyben. Az els� k�t �vben az el��rt k�telez� tant�rgyakat tanulj�k, �s elsaj�t�tj�k a sepr�n val� rep�l�st is. A harmadik �vt�l m�g felvehetnek mell� k�l�nb�z� v�laszthat� t�rgyakat is. Az �t�dik �v v�g�n R.B.F. (Rendes B�b�jos Fokozat) vizsg�kat kell letenni�k minden tant�rgyb�l. A vizsg�kon h�t k�l�nb�z� jegy adhat�: K(kiv�l�), V(v�rakoz�son fel�li), E(elfogadhat�), G(gyenge), B(borzalmas), T(troll). Ha az els� h�rom jegy valamelyik�t kapj�k az adott tant�rgyb�l, megszerezt�k az R.B.F.-et. �t�d �vben az iskolai h�zakb�l k�t tanul�t v�lasztanak, egy fi�t �s egy l�nyt, akik tanulm�nyi eredm�ny�k�rt �s iskolai tev�kenys�g�k�rt megkapj�k a prefektusi c�met. Az iskolai prefektusok sokkal nagyobb es�llyel p�ly�zhatnak heted�vben az iskolaels� c�m�rt is. A hatod-�s heted�vben csak azokb�l a t�rgyakb�l folytathatj�k R.A.V.A.Sz. szinten az oktat�st, amelyeken el�rt�k a tan�r �ltal kiszabott felt�teleket, amelyek tan�ronk�nt v�ltoz�ak. Ezek a felt�telei annak, hogy heted�v v�g�n r�szt vehessenek a Rendk�v�l Agyfacsar� Var�zstani Szigorlaton(R.A.V.A.Sz.).

Az el�rt eredm�nyek befoly�solhatj�k a p�lyav�laszt�st.  

Tant�rgyak

K�telez� t�rgyak:

·        �tv�ltoztat�stan

·        B�b�jtan

·        S�t�t var�zslatok kiv�d�se

·        Gy�gyn�v�nytan

·        M�giat�rt�net

·        B�jitaltan

·        Asztron�mia

V�laszthat� t�rgyak:

·        J�sl�stan

·        Legend�s l�nyek gondoz�sa

·        Sz�mmisztika

·        Mugliismeret

·        R�naismeret

Tan�rok

Albus Dumbledore: igazgat�: 1970-1997 (r�gen �tv�ltoztat�stan)

Minerva McGalagony: igazgat�helyettes, �tv�ltoztat�stan, Griffend�l vezet� tan�ra, 1997-t�l igazgat�n�

Binns: m�giat�rt�net

Filius Flitwick: b�b�jtan, Holl�h�t vezet� tan�ra

Pomona Bimba: gy�gyn�v�nytan, Hugrabug vezet� tan�ra

M�gus: s�t�t var�zslatok kiv�d�se (1991-1992)

Gilderoy Lockhart: s�t�t var�zslatok kiv�d�se (1992-1993)

Remus Lupin: s�t�t var�zslatok kiv�d�se (1993-1994)

Alastor Mordon: s�t�t var�zslatok kiv�d�se (1994-1995)

Dolores Umbridge: s�t�t var�zslatok kiv�d�se (1995-1996)

Perselus Piton: b�jitaltan (1981-1996), Mardek�r h�z vezet� tan�ra (1981-1997), s�t�t var�zslatok kiv�d�se (1996-1997)

 Lumpsluck: b�jitaltan, Mardek�r h�z vezet� tan�ra (1940-1979), 1996-t�l ism�t b�jitaltan, majd 1997-t�l megint a Mardek�r h�z feje

Sinistra: asztron�mia

Ebshont: 1993-ig legend�s l�nyek gondoz�sa

Rubeus Hagrid: vad�r, 1993-t�l legend�s l�nyek gondoz�sa

Suette-Pollts: legend�s l�nyek gondoz�sa 1995. janu�r �s szeptember-okt�ber

Sybill Trelawney: j�sl�stan

Firenze: j�sl�stan 1996-t�l

Vector: sz�mmisztika

Rolanda Hooch: rep�l�soktat�, kviddics b�r�

Irma Cvikker: k�nyvt�rosn�

Poppy Pomfrey: �pol�n�

Argus Frics: gondnok